Arthur Conan Doyle munkásságát ifjúkoromból ismerem. Álmatlan éjszakáimon a Sátán kutyáját sejtve minden sarokban néha meg is fordult volna a fejemben, hogy a 18-as szám kis piros körrel nem kellene-e a borítóra, ha lett volna már akkor ilyen. De nem volt. Sőt borítón most sincs.
Annyi történetet elolvastam, hogy nemigen tudom, hogy melyik volt jobb vagy rosszabb, jók voltak azok szerintem mind. Ezek után kíváncsian várom, hogy Guy Ritchie melyik történettel zsonglőrködik egyet és vajon leejti-e?
Robert Kigyúrt Downey Jr. az utóbbi időben készült filmjeiben nem emelkedett ugyan a Burj Khalifát megszégyenítő magasságokba szellemi értelemben véve, mérve, Jude Law-ot meg meglehetősen nehéz elképzelni egy általam pocakosnak és messzemenően monogámnak képzelt Dr. Watson szerepében, ennek ellenére ki nem hagynám ezt az újabb angol szösszenetet.
2010. január 29., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése