

Végig izgul az ember, hogy nehogy történjen valami rossz ezzel a szende szellemmel, a jólelkűség és tiszta szívűség utolsó, árva bástyájával ebben az emberembernekfarkasa környezetben, és persze van is miért, mert történik is, de az is csak lelki és szellemi javulásunkat szolgálja. Mert ebből a szempontból ez a film jeles. Ami rögtön fel is veti a következő követelésemet, hogy aszongya tessék kötelezően levetíteni fent nevezett filmet az összes luxustárgy-fetisiszta pénzhajhásznak (mondjuk nekem). Tisztuljatok!
Szép a történet, szépek az emberek, szép az egész milliő, ahol szorgos Amalunk nap mint nap hajtja riksáját. Ajánlom ezt a filmet mindenkinek, aki nem találja a helyét a konzumtársadalom szorításában, nem érti, miért vágyik egy újabb Gucci kegytárgyra, vagy egy olyan munkahelyre, ami még a mostaninál is többet fizet.
Amúgy kérdéseimre megkaptam a választ: A manusz és Amal nem talál egymásra. A manusz rátalál Amalra, de Amalnak egyáltalán nincs szüksége arra, hogy rátaláljon a manuszra, hisz Amal az, amit/akit mindenki keres. A sok pénz csak tüneti kezelésre ajánlott. Amal állva maradásával és az elefánttal kapcsolatban azonban nem árulhatok el részleteket. Maradjon pár titok azoknak is, akik még nem látták a filmet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése