Film után - Utolsó látogatás - Brideshead revisited

Tuti felnőttem. Nem elég, hogy hétvégén spenótot ropogtattam, hétfőn meg megnéztem ezt a kosztümös filmet, de még tetszett is, és csak egy hajszál választott el attól, hogy egy könnycseppet elmorzsoljak a bal szélső szempillámon. Ha ez is megtörtént volna, bizony beléptem volna a szentimentális középkorúak táborába, no, de ez még várat magára.
Az Utolsó látogatás egy remekbe szabott dráma arról, hogy a családi szokások, elvárások, tradíciók, amik ellen ki jobban, ki kevésbé küzd dühöngő ifjúkorában, mennyire ránk nyomják bélyegüket és mennyire nem tudunk tőlük szabadulni, bárhogy is szeretnénk. Jobb hát szembenézni velük... ha sikerül...
Remekbe szabott dráma, mert Emma Thompson ijesztően jól játssza a katolikus hitéhez görcsösen ragaszkodó úrhölgyet, az anyát, minden kínok eredőjét, és egyben mindenki végzetét. Remekbe szabott, mert a fiatal, eddig alig látott színészek lubickolnak a reflektorfényben, szépek és hihetők. Remekbe szabott, mert gyönyörű tájakra visz, olyan helyekre, olyan miliőkbe, amiket sosem fogunk már látni. És remekbe szabott, mert nem hagy nyugodni, vissza-visszalopja magát a gondolataidba, kísért, cikáz bennük, kizökkent a 21. századból.
Julian Jarrold. Jegyezzük meg!